Külső: Meyat leginkább üveges, unott tekintete jellemzi, mely néha a drog, néha pedig a fáradtság hatása: egy viszont biztos, égkék szemei már sosem fognak úgy csillogni, mint ahogyan néhány éve tették. Magassága a középmagas, és a magas között ingadozik: 175 centi, melyhez az efféle magasságú lányoktól megszokott vékony, hosszú lábak társulnak. Haja hátközépig ér, és szögegyenes, úgyhogy - szerencsére - neki nem kell vasalnia, épp elég, ha hajmosás után beszárítja. Alkata vékony, egyszerűen képtelen magára szedni akármennyi túlsúlyt is: habár - szerinte legalábbis - nincs is szüksége rá, így nem is erőlködik, neki jó minden úgy, ahogy van. Öltözködése az esetek többségében mindössze annyit foglal magába, hogy felvesz egy haspólót, egy farmersortot, egy tornacipőt, és már indul is. Nem szereti, és nem is szokta hordani a bokát kitörő magassarkúkat, csakúgy, ahogyan a miniruhákat is kerüli, ha teheti. Ami a sminkjét illeti, elég sokat "dolgozik" vele reggelente, így valószínűleg kitépi a karodat a helyéről, ha hozzáérsz, vagy épp elmaszatolod azt. Erre igen' érzékeny.
Belső: Meya az a lány, akit sosem fogsz megismerni. Nem azért, mert annyira összetett lenne a személyisége, épp ellenkezőleg: egyszerű, akár a faék, csak épp a hangulatingadozásai bizonyítják el az embereket. Ő nem az a lány, akivel romantikázhatsz, vagy elmehetsz megnézni egy filmet. Számára ezek a dolgok érdektelenek, ahogyan az emberi kapcsolatok is. Sosem volt szüksége barátokra: mióta az eszét tudja, azóta egyedül oldott meg mindent. Sosem volt szüksége segítő kezekre, vagy épp egy vállra, melyen kisírhatja szemeit. Éppen ezért viselkedik ellenségesen, ha valaki közeledni próbál hozzá: nem azért, mert annyit csalódott volna a szerelemben, vagy a barátságban: egyszerűen azért, mert ő nem olyan. Ellenben szinte elviselhetetlenül őszinte, már csak a természetéhez híven is. Viszont ahogyan az éremnek is két oldala van, nála is két változat létezik: ha kedveled, és ő is kedvel téged, kedves. Ha viszont rühelled, és ő sem különösebben rajong érted, kikaparná akár a szemeidet is a helyükről - ez már a tekintetéből is kivehető: szemeivel szinte ölni lehetne. Őt vagy nagyon szeretni, vagy nagyon utálni lehet: átmenet nincs. Makacs, és gyakori szabályszegő. Olyan, akár egy gyerek; felesleges parancsolgatni, vagy épp megtiltani neki akármit, hisz' úgysem hallgat senkire, csak megy a feje után egészen addig, míg nem koppan egy nagyot, és be nem látja, hogy nem neki volt igaza - hát, ezt Meya sosem tenné meg. Ez is a makacsságához köthető: képtelen belátni, hogy kivételesen nem neki volt igaza. Nem egy cserfes lány, sőt, egyenesen utálja azokat az embereket, akik nem tudják befogni a szájukat. Utál egyhelyben ülni, valamit mindig kell csinálnia: ha csak sétálni, akkor épp azt. Nem éppen az a szemérmes, ártatlan kislány, ezt pedig leginkább a néhai erőszakos viselkedéséből, és az annál sokkalta gyakrabban előtörő káromkodás-foszlányaiból állapíthatjuk meg. Szíve szerint nem menne bele egyetlen őrültségbe sem, mint például a drogozás, vagy épp a lopás, de úgy érzi, hogy ez már egy veszett ügy, és mára már késő lenne visszafordulni.
Élettörténet: Koppenhágában született, egy újgazdag családban, mely tagjainak az évek folyamán sikerült olyannyira kinőniük magukat mind a gazdasági, mind a politikai életben, hogy megengedhették maguknak azt a luxust, melyben Meya felnőtt - habár még ennek ellenére sem kényesztették el őt -, és melyet aztán rövidesen mindannyian el is vesztettek. A lánynak két nővére volt: mindketten maximalisták, és eltökéltek voltak: végül egyikükből híres modell, míg másikukból újságíró lett egy nemzetközi divatlapnál. Az élet Dániában számukra maga volt a megtestesült álom, ezt pedig ki is használták, egészen addig, míg a lány apja nem kapott munkát Amerikában. Az angol nyelvet akkorra már úgy-ahogy beszélték (habár nővérei több, mint négy nyelvet beszéltek, ő viszont csupán mindössze kettőt: a dánt, és az angolt), és mivel anyja - ki híres modell volt - már rengeteg jót mesélt az államról, így még kétségeik sem voltak, habár kissé féltek, mi lesz ott, úgymond "bevándorlóként".
A dolgok jól mentek, egészen addig, míg egy átlagosnak tűnő napon lángra nem kapott Meya szobájában található függöny. Maga sem tudja miért, de nem szólt senkinek: helyette kinyitotta az ablakot, melynek hatására az eddigi lángok újult erőre kaptak, beborítva a fél szobát. Percek múltán füst-tenger préselődött ki ajtaja résein, ezzel jelezvén a családtagoknak, hogy valami nincs rendben. A lány addigra eszméletlen volt. Végül az apja mentette ki, ki később belehalt sérüléseibe, melyet a tűz okozott. Meya azóta is magát hibáztatja, ezt pedig sokáig rokonai is tanúsították: egyenesen kitagadták a lányt, a háta mögött pedig "gyilkos" jelzővel illették. Talán szívtelenek voltak, talán okkal tették azt, amit, mindenesetre ezen évek erősítették meg Meyat olyannyira, hogy egyenesen hidegen hagyja, mit gondolnak róla mások.
Egyre inkább teltek az évek, és mivel a munka Amerikához kötötte őket, így kénytelenek voltak itt maradni. A múlt viszont újra, és újra visszaköszöntött - és lehet, hogy beképzelte, lehet, hogy valójában ezt éreztették vele, de egyre inkább eluralkodott rajta az érzés, hogy ő tulajdonképp egy felesleges tag ebben a családban. Búcsúlevelet írt, majd elszökött. Aztán minden magától történt. Kihasználták, becsapták, de aztán megtanult újra, és újra felállni, és végül eljutott oda, ahol most él, és lélegzik. Alig telt el egy év szökése után, halottnak nyilvánították, az ügyére pedig egyre nagyobb homály telepedett, így végül a család visszaköltözött Dániába.
Álmok: Mindenképp vissza szeretne költözni Dániába (vagy épp Skandinávia országainak egyikébe), ott pedig modellkedésből élni, maga mögött hátrahagyva a múltat.
Amiket imád: Az eső utáni illatot, a hajnalokat, és a szabadságot: amikor senki sem mondja meg neki, hogy mit csináljon, és hogyan.
Amiket utál: Az elkényeztetett/álszent embereket, a nyálas énekeseket, és a romantikát.
Vonzódik: -
Hobbi: Késő este, az utcákon való császkálás, általában céltalanul, míg hajnalban haza nem esik.
|